logo

Tényleg lehet lassabb mobil sávszélességem külföldön, mint az ott élőknek?

on 12 július

Több olyan hírről olvashattunk az EU roaming bevezetése utáni hetekben, amik egy különös jelenségről számoltak be. Többen azt vették észre, hogy bár működik június 15-től az ingyenes adatroaming Európában, a magyar felhasználónak külföldön rosszabb az adatkapcsolata, mint a helyi felhasználóknak. Alacsonyabb a sávszélesség, “lassabb a net”, aminek az oka szerintük az, hogy a szolgáltatóknak kedvezőtlen roaming-szabályozás miatt ilyen módon babrálnak ki a turistákkal.

Ez pedig - azon túl, hogy nem szép dolog - a legdurvább megsértése lenne a netsemlegességnek, annak a szabálynak, hogy egy szolgáltató nem tehet különbséget két felhasználó között, amikor az adatcsomagokat továbbítja. Mindenkinek alanyi jogon, és a szerződésének megfelelően, ugyanannyi jár.

De nem kell ilyen messzire menni. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, ez lehetséges-e, először is meg kell értenünk, kinek mi az érdeke ebben a felállásban.

Tegyük fel, hogy elutazol külföldre, az EU-n belül. A helyi szolgáltató, akinek a hálózatára csatlakozol, és aki adja a roaming szolgáltatást, pénz keres rajtad. Ez természetes, de a lényeg most jön: többet keres rajtad, mint helyi felhasználón.

Hogy miért?

A szolgáltatók, ha egy külföldi állampolgár a hálózatukon adatot használ, az adatmennyiséget kiszámlázza a származási ország szolgáltatójának. A tarifa: gigabájtonként 2400 forint. Ez pedig több, mint amennyit a saját előfizetőjétől elkérhet ugyanezért az adatmennyiségért. Ráadásul sokkal egyszerűbben jut hozzá a pénzhez: nem kell számlázni egyénenként, nem kell behajtani, nincs késedelmes fizetés, viszont biztosak lehetnek benne, hogy a pénz megérkezik.

A szolgáltatónak nem áll érdekében lassítani a külföldi felhasználók mobilnetét.

Kinek állna érdekében lassítani? Ha minimális mértékben, de végül is a hazai szolgáltatónak, ha az előfizetőjük külföldre utazik. Hiszen gigabájtonként 2400 forintot kell utána fizetniük, ennyit meg nem kap meg tőled. Azonban éppen ezért került bele a szabályozásba az ún. Fair Usage Policy, vagyis nem lehetsz külföldön túlságosan hosszú ideig, így nem lehetsz stabilan ráfizetéses a szolgáltatódnak.

Most arra gondoltok, hogy a magyar szolgáltató nem tudja lassítani a netedet, hiszen külföldön vagy, nem igaz? A válasz az, hogy bár áttételesen, de tudja.

Az ugyan igaz, hogy nem tudja befolyásolni a helyi hozzáférés sebességét vagy egyéb feltételeit, de – és ezt nem sokan tudják – ha te külföldön netezel, akkor azt a forgalmat a külföldi szolgáltató Magyarországra továbbítja, és csak itthon lép ki a világhálóra. És elvileg ezt az összeköttetést tudná lassítani.

És ez valóban meg is történik? A távközlési piacon eltöltött évtizedekkel a hátam mögött azt mondom: nem hiszem. De biztosan nem tudom.

Amit el tudok képzelni, az ez: a forgalom fél Európán áthalad, aminek a következtében lassul a válaszidő. Nő a késleltetés, ami tipikus esetben helyben 30 – 40 ms, de külföldi használatban a forgalomutaztatás miatt elérheti a 100 ms-ot, más kontinenseken akár 300 ms is lehet. Eddig tart, amíg egy honlap, aminek épp beírtam a címét, egyáltalán válaszol.

Mi történik utána? A két fél elkezd „beszélgetni”, vagyis többszörös üzenetváltás indul. Emiatt külföldön eléri késleltetés a több másodpercet is. Ez pedig nagyon-nagyon lassúnak érezzük (megjegyzem, ez streamingnél kisebb probléma). Ha a két szolgáltató – az itthoni és a külföldi – között nincs 4G roaming, csak 3G, akkor ez is lassítja az internetet, és rontja a netezési élményt.

De egyébként külföldön jól lehet netezni. Itthon kicsit el vagyunk kényeztetve azzal, hogy gyorsak a hálózatok és jó a lefedettség, átlagban jobbak, mint nyugaton.

Ezt elhitted volna? Pedig ez tényleg így van.

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A weboldal használatával elfogadja a cookie-k használatát