logo

  • Költségoptimalizálás

    A telekommunikációs költségek leszorítása a szolgáltatás minőségének, színvonalának megőrzése, lehetőségek szerinti javítása mellett.

    Bővebben
  • Versenyeztetés

    A legoptimálisabb díjszabás és a legmegfelelőbb szerződési feltételek elérése, új szolgáltató szerződés kötésekor vagy régi szerződés megújításakor

    Bővebben
  • Testreszabott távközlési tanácsadás

    A távközlési infrastruktúra átvilágítása és fejlesztése, stratégia kialakítása.

    Bővebben
  • Költségkövetés

    Egy sikeres költségoptimalizálási projekt után megőrizni az alacsony költségszintet.

    Bővebben

Szótár

3G

A 3G a jövő vezeték nélküli technológiáira vonatkozó általános kifejezés, amely a cdma2000-t, az UMTS-t, a GPRS-t, és WCDMA-t foglalja magában. A 3G a nagy sebességű mobil hozzáférést az Internet protokoll (IP) alapú szolgáltatásokkal kombinálja. Ez nemcsak gyors mobilkapcsolatot jelent a világhálóval, hiszen megszabadulunk a lassú kapcsolatlétesítéstől, a nehézkes berendezésektől és a helyhez kötött hozzáférési pontoktól, hanem a 3G technológiák a kommunikáció, az információ-elérés, az üzletvezetés és a tanulás új formáit is magukkal hozzák.

Alközpont (PBX)

A főközponthoz hasonló tudású, ám kisméretű telefonközpont, amely magánhálózatokban üzemel.

Aptus

Latin szó jelentése: megfelelő, alkalmas. Testreszabott teljes körű telekommunikációs tanácsadás. A Sciamus által kifejlesztett projekt alapú tanácsadás. Részletek itt !

Bázisállomás

A mobilkommunikációban az előfizető készüléke (mint rádiós adóvevő) egy bázisállomással (mint egy másik adóvevővel) kerül először közvetlen kapcsolatba. Ez a bázisállomás közvetíti a forgalmat a mobilhálózat központjába, ami megteremti a kapcsolatot a hívó és a hívott között, akár a mobilhálózaton belül, akár azon kívül (például más mobil-, illetve vezetékes telefonhálózatba vagy külföldre). Minden bázisállomás ellát egy bizonyos területet (cellát) a mobiltelefon-készülékekkel érzékelhető rádióhullámokkal, illetve érzékeli a körzetében tartózkodó készülékek jeleit. A bázisállomás kis teljesítményű adóvevő, teljesítménye néhányszor 10 watt, szemben az URH rádió- és tévéadók több százezer wattos teljesítményével. A bázisállomás jeleit tartóárbocokra vagy épületek tetejére szerelt, irányított antennák sugározzák a célterületre.

Bejövő és kimenő roaming

A roaming (magyarul: barangolás) lényege, hogy a GSM nemzetközi szabványának köszönhetően az egyes országok egymás közt kompatibilisen építik ki hálózatukat. Így lehetőség van arra, hogy egyik ország előfizetője, ha külföldre utazik, bekapcsolódjon az illető ország hálózatába és használja azt, vagyis az adott országban „vándoroljon”. Az előfizetők külföldi tartózkodásuk alatt is ugyanúgy használhatják mobiltelefonjukat, mint otthon; külföldön is a saját telefonszámukon lehet őket elérni. Ehhez azonban a két ország szolgáltatójának egy kétoldalú ún. roaming-megállapodást kell kötnie.

Belföldi hívás

Minden olyan hívás, amelyet belföldön kezdeményeznek, és belföldön végződik.

CDMA (Code Division Multiple Access)

A kódosztásos, többszörös hozzáférési technológia (más néven: frekvenciaugratásos szórt spektrumú technika) a frekvencia hatékonyabb, megbízhatóbb kihasználását teszi lehetővé. A harmadik generációs mobilrendszerek szabványosítása során a fejlesztők ennek szélessávú változata (WCDMA) mellett tették le a voksot.

Cella

A mobil-bázisállomás által ellátott területet cellának nevezik. A mozgás közben is zavartalan kommunikációhoz az szükséges, hogy ezek a cellák hézagmentesen (sőt a gyakorlatban inkább némi átfedéssel) takarják be a földrajzi területet. Optimális esetben a cellák a méhek hatszögű építményeihez hasonlítanának, de a gyakorlatban ez ritkán alkalmazható. A cellák méretét és formáját befolyásolják a földrajzi viszonyok, a terepakadályok, a várható forgalom stb. Gyéren lakott területen, például az Alföldön egy bázisállomás több (vagy több tíz) kilométeres körzetet is kiszolgálhat, míg egy bevásárlóközpont vagy egy metróvonal több kisebb cellára oszlik. Ennek megfelelően ismeretes a makrocella (külvárosi környezetben), a mikrocella (városi környezetben) és a pikocella (épületen belül) kifejezés.

Certamen

Latin szó, jelentése: verseny, elvitat. A legoptimálisabb díjszabás és a legmegfelelőbb szerződési feltételek elérése, új szolgáltató szerződés kötésekor vagy régi szerződés megújításakor. Részletek itt !

Consido

Latin szó, jelentése: tisztul, rendbejön. Itt a SciamuS által kifejlesztett költségoptimalizálási módszer elnevezése. Részletek itt!

CPS

A kívánt hívásirányokban a helyi szolgáltató átengedi a partnerének a hívás végződtetését. A telefonszám, a bejövő hívások és így az ezzel kapcsolatos szolgáltatások kezelése a helyi szolgáltatónál marad. A szolgáltatás analóg, ISDN2, ISDN30-as vonalon, alközponttal, faxszal együttműködve is igénybe vehető.

CT (Cordless Telephone)

A CT (zsinór nélküli telefon) akár mobilkészüléknek is tekinthető, hiszen külsőre is hasonlít ahhoz, és használható járkáslás közben is - de többnyire csak otthon vagy akár irodában. A lényege ugyanis, hogy a lakásba (munkahelyre) befutó vezetékes vonalat hosszabbítja meg rádióhullámokkal. A CT olyan speciális eszköz, amit a hagyományos telefonhoz hasonlóan a fali csatlakozóba kell dugni, de lemelhető róla egy kisebb készülék, amit néhányszor 10 méteres körzetben lehet használni.

DCS (Digital Cellular System)

Ezt a digitális cellás mobilrendszert egy számmal együtt szokták jelölni. Nemzetközi szakmai körök értelmezése szerint a DCS 1800 olyan rádiótávközlő rendszer, amelynek műszaki jellemzői (kódolás, modulációs, hozzáférési módszer, protokoll, csatorna-sávszélesség stb.) teljesen nagyjából teljesen megegyeznek a GSM-ével, de amíg eredetileg ez utóbbi a 900 MHz-es sávban működik, addig DCS, mint a szám is jelzi, az 1800 MHz-es tartományban (1710-1785 és 1805-1880 MHz között, 2 x 75 MHz sávszélességen). A DCS megnyitása tehát a GSM kapacitásának bővítésére szolgált, ami sok országban együtt járt új szolgáltató megjelenésével is. Magyarországon a Vodafone lépett így piacra. A kezdeti, átmeneti korlátozások után a két technológia teljesen összeolvad, ma már mindegyik GSM-szolgáltató használja mindkét sávot, a készülékek pedig legalább kétsávosak (egy részük pedig az USÁ-ban honos 1900 MHz-es frekvencián is működik).

DECT (Digital Enhanced Cordless Telecommunications)

A továbbfejlesztett digitális zsinór nélküli telefon a vezetékes hálózat kiegészítő technológiájaként terjedt el a 90-es években. A helyi mobilitást nyújtó technológia nagyobb távolságban, lakáson kívül is lehetővé teszi a telefonálást.

EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution)

A GSM továbbfejlesztett adatátviteli módja a 2,5 generációs rendszerek közé tartozik. Úgynevezett többszintű moduláció alkalmazásával a maximális adatátviteli sebesség elérheti akár a 473 kbps-t, de már az átlagos 120-as tempó is megfelel a vezetékes ISDN sebességének.

EDR (egységes digitális rádió-távközlő rendszer)

Ezzel a rövidítéssel jelölik Magyarországon azt tenderezéssel megvalósuló mobil hálózatot, amely a készenléti és katasztrófavédelmi szervezetek (rendőrség, tűzoltók, mentők, határőrség, árvízvédelem, nemzetbiztonság stb.) egységes, professzionális mobil kommunikációját, zavartalan működése, gyors reagálóképességét hivatott biztosítani. A speciális igényeket Európában ma két vetélkedő technológia, a Tetra és a Tetrapol szolgálja. Elvileg a GSM és az UMTS is alkalmas lehetne a feladatokra, de ez utóbbi fejlesztések a nagyobb felhasználó kört kiszolgáló közcélú rendszerekre irányultak, továbbá a szabványosítás során a két célra eltérő frekvenciasávot jelöltek ki. Évekkel ezelőtt a szakemberek még azt jósolták, hogy a különböző mobil távközlőrendszerek (GSM, ERMES, TETRA, UMTS) egységbe rendeződnek, de kiderült, hogy ezek egymást nem helyettesítik, hanem inkább kiegészítik.

FDD

A frekvenciaosztásos duplex frekvenciablokk - amit az UMTS pályázaton nyertek el a szolgáltatók - 2x15 MHz-es frekvenciasávot tartalmaz, az 1920-1935, az 1935-1950 és az 1950-1965, illetve ezek párjaként a 2110-2125, a 2125-2140 és a 2140-2155 MHz-es sávban. (A szolgáltatók által használható teljes frekvenciaspektrumhoz tartozik még egy 1x5 MHz-es TDD sáv is.)

FPLMTS/IMT2000

A harmadik generációs világszabvány összefoglaló nevének feloldása: Future Public Land Mobile Telecommunications System / International Mobile Telecommunications network. Az ITU által menedzselt szabványcsalád része a főleg Európában preferált UMTS.

Frekvenciablokk

A mobiltelefóniában egy adott célra nem egyetlen frekvenciát, hanem egy szélesebb frekvenciatartományt jelölnek ki. Ezt tovább osztják még szűkebb blokkokra, amelyeket az egyes szolgáltatók kapnak meg. Magyarországon az UMTS szolgáltatásra négy ilyen blokkot jelöltek ki, s még egy ilyen blokk is három kisebb, gyakorlatilag egy 2x15 MHz-es frekvenciaosztásos duplex (FDD), valamint egy 1x5 MHz-es időosztásos duplex (TDD) frekvenciasávot tartalmaz. Az egyes blokkokhoz a következő frekvenciák tartoznak:
"A" frekvenciablokk (T-Mobile)
1920 - 1935 / 2110 - 2125 MHz, valamint 1915 - 1920 MHz
"B" frekvenciablokk (Vodafone)
1935 - 1950 / 2125 - 2140 MHz, valamint 1910 - 1915 MHz
"C" frekvenciablokk (Pannon GSM)
1950 - 1965 / 2140 - 2155 MHz, valamint 1905 - 1910 MHz

GPRS (General Packet Radio Service)

A GPRS (General Packet Radio Service) egy mobil adatátviteli technológia, amelyet GSM és IS-136 mobiltelefonok használnak. A GPRS adatávitelt a szolgáltatók a hagyományos technológiák percalapú számlázása (amely nem veszi figyelembe, hogy adatforgalom is történt-e vagy csak készenléti állapotban volt a felhasználó) helyett adatmennyiség (megabájt) alapján számlázzák ki. Hasznosítási területe a WAP, SMS és MMS mellett az internethasználat is, beleértve az e-mailezést. A jövőben várható az alacsony költségű IP-alapú telefonálás mobiltelefonokba való integrálása.
A GPRS-szel is rendelkező 2. generációs (2G) mobileszközöket gyakran nevezik 2.5G-nek is, mert színvonala a 2G és a 3G között helyezkedik el. A kihasználatlan TDMA csatornák hasznosításával a GMS rendszerekben kínál egy mérsékelt adatátviteli sebességet, amely alacsonyabb a legújabb fejlesztésekénél. Eredetileg más standardok helyett fejlesztették, de azokat ehelyett GSM-re cserélték, így csak GSM-hálózatokban használják. A GSM release 97-től van integrálva. Szabványosítását korábban az ETSI végezte, ma a 3GPP.

GSM (Global System for Mobile Telecommunications)

A mobilkommunikáció második generációját képviselő rendszer, amelynek rövidítéséhez azonban csak utólag rendelték ezeket a szavakat. Eredetileg ugyanis az európai távközlési hatóságok által 1982-ben, az új mobilszabvány kidolgozására létrehozott csoportot nevezték franciául így: Groupe Spécial Mobile. A GSM létrehozásának célja eredetileg egy páneurópai rendszer kiépítése volt, de a rendszer mára valóban globálissá vált, legalábbis abban az értelemben, hogy a világ számos más régiójában (Ázsia, Dél-Afrika, Ausztrália, Guyana) is működik. (Valójában azonban mégsem a mobiltelefon általános világszabványa, hiszen például más rendszer működik az USA-ban.)

A GSM a hagyományos, 900 MHz-es sávban a 890-915 és a 935-960 MHz között, 2 x 25 MHz sávszélességen működik, az 1800-as tartományban pedig a DCS szabvány szerint (1710-1785 és 1805-1880 MHz között, 2 x 75 MHz sávszélességen). A GSM az első generációs analóg rendszerekkel szemben már digitális, viszont azzal megegyezően a vonalkapcsolás elvén működik. Fő alkalmazási területe beszédátvitel, vagyis a telefon, de viszonylag alacsony (eredetileg 9,6 kbps) sebességen már lehetővé teszi az adatátvitelt is. Az eredetileg inkább üzemviteli célokra szánt a rövid üzenetküldés (SMS) funkciónak végül felhasználók körében lett óriási sikere. Ennek mintájára később, a 2000-es évek elején megjelent a multimédiás üzenetküldés (MMS), illetve a gyártók piacra dobták az ezt lehetővé tevő nagyobb kijelzős, színes, kamerával ellátott készülékeket. Az 1990-es évek második felében vezették be az internetezéshez hasonló - a de a mobiltechnológia sebességéhez és a készülékek megjelenítési képességeihez igazodó - alkalmazást, a WAP-ot.

A GSM alaptechnológiájának felhasználásával, illetve korszerűsítésével folyamatosan újabb műszaki lehetőségek nyíltak meg az adatátviteli sebesség növelésére. A szaknyelvben 2,5 generációs rendszereknek nevezett megoldások közé tartozik a HSCSD, a GPRS és az EDGE. Ezekkel szemben a 3. generációs rendszerben már nem használhatók a GSM rádiós interfész-elemei. Az UMTS teljesen új hálózat kiépítését igényli.

Hand-over

Az az – a felhasználó által nem érzékelt – esemény vagy funkció, amikor beszélgetés közben, annak megszakadása nélkül, az egyik bázisállomás átadja a hívást egy másiknak. Mivel a hálózat igen érzékeny a terjedési viszonyokra, az összeköttetés minőségét állandóan ellenőrizni kell. Ennek érdekében a bázisállomás állandóan kibocsát egy vizsgáló jelet a mobilállomás felé, az változtatás nélkül visszasugározza a bázisállomásnak, amely a két jelet összehasonlítja egymással, és az összehasonlítás eredményéből következtet az összeköttetés minőségére. Ha a minőség egy meghatározott szint alá esik, a bázisállomás jelez a mobilközpontnak, mire a központ arra utasítja az azonos forgalmi területhez tartozó szomszédos bázisállomásokat, hogy végezzenek ellenőrző méréseket, nem tudnak-e jobb összeköttetést létrehozni az adott mobilállomással. Amennyiben valamelyikük tud, úgy a beszélgetést átkapcsolják arra a bázisállomásra. A hand-over tipikus helyzete a mozgás közbeni telefonhasználat, amikor a felhasználó egyébként is átlép egyik bázisállomás körzetéből a másikba.

Helyi hívás

Primerkörzeten belüli hívás.

Helyi hurok

A „helyi hurok” a távközlési hálózatok végső vezetékszakasza, amely a fogyasztót a hálózathoz kapcsolja.

HSCSD (High Speed Circuit Switched Data)

A nagysebességű vonalkapcsolt adatátvitel bevezetése volt az első lépés a GSM továbbfejlesztésében. Ehhez nem kellett a hálózatot átszervezni, és a felhasználóknak sem kellett új technikai fogásokat elsajátítani, a berendezések szoftvereinek módosításával sikerült az adatátviteli sebességet 43,2 kbps-re növelni. A technikát a 2,5 generáció tagjaként is szokták említeni, míg más vélemények szerint ez nehezen indokolhat, mert, mint a neve is mutatja, ez még nem csomagkapcsolt technológia. A következő lépésben (GPRS) éppen ez lesz a legjelentősebb változás.

HSPDA (High Speed Packet Data Access)

A nagy sebességű csomagkapcsolt készülék-irányú hozzáférés az UMTS egyik jelenleg fejlesztés alatt álló kiegészítő megoldása. Ezzel az álló helyzetű végpont számára az adatátviteli sebesség akár 10 Mbit/s-ig növelhető, és így az UMTS már a sodrott rézérpáras xDSL hozzáférés komoly versenytársává léphet elő. Alapesetben az UMTS-sel álló helyzetű végpont esetén maximum 2 Mbit/s sebességű adatátviteli csatornát lehet biztosítani, amelynek kapacitása vagy rögzített, vagy a forgalom függvényében dinamikusan változó lehet, biztosítva ezzel a rendszer hatékony kihasználtságát. A mozgásban lévő végpontok folyamatos adatátviteli igényeire gyalogos közlekedés esetén 384 kbit/s, illetve gépjárművel történő haladás közben legalább 144 kbit/s sebességű hozzáférés biztosítható.

HSPA, HSUPA

Mobil internet

IMEI (International Mobile Equipment Identity)

A mobilkészülék nemzetközi azonosítószáma, amely tartalmazza a készülék típusengedélyének azonosítóját, jelöli a gyártás helyét és sorszámát. Az IMEI számot a mobilkészülék minden bekapcsolást követően és minden kapcsolat felépítésekor automatikusan elküldi a hálózatnak ellenőrzés céljából.

IMSI (International Mobile Subscriber Identity)

A mobil előfizető nemzetközi azonosítója, amit a mobilkészülék bekapcsoláskor automatikusan elküld a hálózatnak, ez alapján tudja a rendszer megállapítani, hogy melyik ország melyik hálózatának előfizetője jelentkezett be.

IP telefon

Az IP-telefon olyan eszköz, amely a hang továbbítását IP hálózaton keresztül biztosítja.
Típusai:
Az IP-telefont alapvetően két nagy csoportra bonthatjuk, a szoftveres, és a hardveres változatra. A számítógépen, vagy egyéb eszközön (PDA, mobiltelefon) futó, VoIP telefonálásra alkalmas programot softphone-nak hívják. Ma már számos hardveres megoldás is létezik, melyek formailag, és az alkalmazott protokollok tekintetében is jelentősen különbözhetnek egymástól. A jelenleg kapható modellek jellemzően Wi-Fi segítségével kapcsolódnak az internetre, és valamely – már elterjedt – alkalmazás protokollját használják hívásra és hangátvitelre, gyakran a Skype cég termékét. Ezek a készülékek küllemükben rendkívül változatosak, a hagyományos, vezetékes telefonokra hasonlító modellektől, a mobilszerű formákon át az MP3 lejátszóig találkozhatunk variánsokkal. Egy, a számítógépek USB portjára csatlakozó kiegészítő segítségével akár hagyományos mobiltelefon is használható IP-telefonnak.

ITU (International Telecommunications Union)

A Nemzetközi Távközlési Egyesület - sok egyéb tevékenysége mellett - szabványosította a 3. generációs globális mobilrendszereket FPLMTS/IMT2000 néven. Ennek a szabványcsaládnak a része a főleg Európában preferált UMTS.

Költségoptimalizálás

A költségek lehető legalacsonyabban tartása a megfelelő szolgáltatás megtartása mellett. Bővebben

Lefedettség

A mobiltelefon használatához szükséges  rádiójelekkel ellátott terület arányát lefedettségnek nevezik. Az egyes szolgáltatók hálózatában a bázisállomások sugároznak be - többnyire hézagmentesen - egy kisebb-nagyobb körzetet (cellát), és ezek együttesen teszik ki a lefedett területet. A GSM-hálózatban a lefedettség megközelíti a 100 %-ot. Az UMTS-nél először a nagyobb forgalmú területeket (először Budapest belső kerületeit, majd a nagyobb városokat és a főútvonalakat) sugározzák be, de bizonytalan, hogy a lefedettség valaha is eléri-e a GSM-ét. Ezt részben gazdasági megfontolások befolyásolják, részben az, hogy mikor jelenik meg a következő, 4. generáció a mobilkommunikációban.

Makrocella

A mobilkommunikációban az egy mobil-bázisállomás által ellátott területet nevezik cellának. A cellák azonban a kiszolgálandó forgalomtól és a környezeti viszonyoktól függően eltérő méretűek lehetnek. Gyéren lakott területen, külvárosi környezetben alkalmazzák a makrocellákat, ahol egy bázisállomás akár több (vagy több tíz) kilométeres körzetet is kiszolgál. Létezik még a mikrocella (városi környezetben) és pikocella (épületen belül).

Memor

Latin szó, jelentése: gondos, figyelmes. Egy sikeres Költségoptimalizálási projekt után a SciamuS folyamatosan figyeli a költségeket, és javaslatokat tesz. Részletek itt !

Mikrocella

A mobilkommunikációban az egy mobil-bázisállomás által ellátott területet nevezik cellának. A cellák azonban a kiszolgálandó forgalomtól és a környezeti viszonyoktól függően eltérő méretűek lehetnek Városi környezetben alkalmazzák a mikrocellákat, ahol egy bázisállomás néhány száz méteres körzetet szolgál ki. Létezik még makrocella (külvárosi környezetben) és pikocella (épületen belül).

Mobilbiztonság

A mobilszabványok (GSM, UMTS) megalkotói többszintű védelmi rendszert dolgoztak ki az előfizetők személyiségi jogainak védelmére, illetve hang- és adatüzeneteik titkosítására. A felhasználók számára legismertebb biztonság elemek: a SIM-kártya, a PIN és a PUK kód. AS szolgáltatók viszont további eszközöket alkalmaznak a rendszereikben, amit olyan rövidítések jeleznek, mint az IMEI, az IMSI, a TMSI, az ADM, az EIR és hasonlók.

Mobilhálózat

A mobiltelefon-hálózatok (mobilrendszerek) három fő elemből állnak: egyik az előfizetői mobilkészülék, a másik a készülékek hívásait érzékelő, illetve a hívásokat a készülékek felé kisugárzó bázisállomás, a harmadik pedig a telefonforgalmat kezelő kapcsolóközpont, amely egyben az egyéb (például vezetékes) telefonrendszerekkel is tartja a kapcsolatot.

MPS (Mobiler Positioning System)

A mobil helymeghatározás szűken vett technikai értelemben a GSM-rendszerekbe telepített egyfajta mérő-adatgyűjtő rendszer, amely képes egy mobil telefonkészülék helyét meghatározni. Funkcióját tekintve sok a hasonlóság a GPS (Global Positioning System) és az MPS szolgáltatásai között. Pontosságában az MPS kezdetben elémaradt a GPS-től, azonban a mobil megoldás előnye, hogy ehhez nem kell új, speciális eszköz. Minden, jelenleg használt és forgalomban lévő mobiltelefon alkalmas rá, hogy helymeghatározásra épülő szolgáltatásokat vegyenek róla igénybe. A rendszer ugyanis csak a földrajzi helyet, a pontos koordináta-adatokat adja meg, a mobiltársaságokon múlik, hogy egy térinformatikai adatbázis, és az azt kezelő alkalmazás segítségével milyen helyfüggő szolgáltatásokat nyújtanak.

NMT (Nordic Mobile Telephone)

Az első generációs analóg mobiltechnológia elnevezése utal arra, hogy először Európa északi országaiban vezették be, a hetvenes-nyolcvanas években. A négy skandináv állam közös rendszert létesített, ám az NMT elterjedését jelzi, hogy eleinte ezt a szabványt (a 450-es vagy 900-as változatát) választották, például a franciák, továbbá Izland és a Benelux államok is. (Az NMT mellett az 1. generációs rendszerek közé tartozik a TACS, az RC 2000 és a C-450 is.) Az NMT szabványt alkalmazta az első hazai mobilhálózatban a Westel Rádiótelefon Kft. Mára ez a társaság - és maga a 450-es szolgáltatás is - megszűnt.

Összekapcsolási díj

Három részből ál: kezdeményezési díj+transzfer díj+végződtetési díj.

PCN (Personal Communications Services)

A személyi távközlő szolgáltatások koncepcióját először a brit illetékes minisztérium vetette fel 1989-ben. Az EK Zöld Könyvének definíciója szerint "A személyi távközlés ... a jövő távközlési szolgáltatásainak széles kínálatát nyújtja, mely az egyéni igényeknek megfelelően rugalmasan alakítható, a tartózkodási helytől és a hozzáférési módtól független kommunikációt tesz lehetővé. Az elképzelés egyik eleme, hogy vonzereje és alacsony árai révén elősegíti majd ezen szolgáltatások iránti széleskörű kereslet kialakulását." A PCN rövidítéssel ma már ritkán találkozunk, céljai viszont testet öltöttek a 2., majd a 3. generációs mobil rendszerekben.

Pikocella

Cellának nevezik a mobilkommunikációban az egy mobil-bázisállomás által ellátott területet. A cellák azonban a kiszolgálandó forgalomtól és a környezeti viszonyoktól függően eltérő méretűek lehetnek A pikocellákat kis körzetben, épületen belül alkalmazzák, ahol egy bázisállomás alig néhányszor tíz méteres körzetet szolgál ki. Létezik még makrocella (külvárosi környezetben) és mikrocella (városi környezetben).

PIN (Personal Identity Number)

Személyi azonosító számot az élet több területén (például bankkártyáknál is) használunk. A mobiltelefóniában ez a kód is védi az előfizetőt az illetéktelen felhasználástól. A rendszerint négyjegyű számot a készülék bekapcsolása után kell bebillentyűzni ahhoz, hogy a csatlakozzunk a hálózatra, hívást lehessen kezdeményezni, és hívhatókká váljunk. Ha egymás után háromszor rossz számot kap a rendszer, akkor blokkolja a kártyát. A szolgáltató által adott számot később a felhasználó tetszése szerint módosíthatja.

Primerkörzet

Az a körzet, melyen belül az előhívószám azonos, pl. Budapesten 1, Miskolcon 46.

PUK (PIN Unblocking Key)

A leblokkolt kártyát lehet ezzel az adott kártyához rendelt kóddal feloldani. Ezt a számot is megkapja az előfizető, de módosítani csak a hálózat operátora tudja, egy másik, úgynevezett ADM (administration) kód segítségével.

Roaming

Lásd Bejövő és kimenő roaming.

SIM (Subsriber Identity Modul)

Az előfizető egyéni azonosító modulja, amit leginkább a SIM-kártyáról ismerhetünk. Ezen a mikroprocesszor gondoskodik arról, hogy a kártyát csak jogos tulajdonosa használhassa, továbbá a hálózattal együttműködve ellenőrzi a kártya jogosultságát a kért szolgáltatás igénybevételére.

Színes szám: Kék szám

A belföldi KÉK szám szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az adott számot helyi hívásnak megfelelő díjért hívhassák. A szolgáltatás megrendelője átvállalja a hívás tényleges díja és a helyi tarifa közötti díjkülönbözetet, a hívónak tehát csak a helyi hívás díját kell megfizetnie. A KÉK szám szolgáltatás kijelölő (előhívó) száma: 06-40

TACS (Total Access Communications System)

Ez a teljes elérésű távközlési rendszernek az első generációs analóg mobiltechnológiák egyike. (Emellett az 1G rendszerek közé tartozik az NMT, az RC 2000 és a C-450 is.) A TACS rendszert vezette be a nyolcvanas években Nagy Britannia, Írország, Olaszország, Ausztria, Málta és Spanyolország.

TDD

Az időosztásos duplex frekvenciablokk- amit az UMTS pályázaton nyertek el a szolgáltatók - 1x5 MHz-es frekvenciasávot tartalmaz, az 1905-1910 az 1910-1915 és az 1915-1920 MHz-es sávban. (Minden szolgáltatónál az általuk használható teljes frekvenciaspektrumhoz tartozik még egy 2x15 MHz-es FDD sáv is.)

TDMA (Time Division Multiple Access)

Az időosztásos, többszörös hozzáférési technológia (a CDMA-hoz hasonlóan) a frekvencia hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé. A harmadik generációs mobilrendszerekben szabványosítás során ennek szélessávú változata (WTDMA) is felmerült, de végül a fejlesztők a szélessávú kódosztásos technológiát (WCDMA) választották.

TETRA (Terrestrial Trunked Radio)

A készenléti és katasztrófavédelmi szervezetek egységes, professzionális mobil kommunikációját biztosító rendszerek egyik versengő technológiája. (a másik a Tetrapol). A Tetra szabvány fejlesztését az 1990-es évek elején kezdte meg az Európai Távközlési Szabványosítási Szervezet (ETSI). Ezt a technológiát jelenleg ötvenöt országban, háromszázhuszonöt rendszerben használják. Legnagyobb szállítói a Motorola és a Nokia. Évekkel ezelőtt a szakemberek még azt jósolták, hogy a különböző mobil távközlőrendszerek (GSM, Tetra, UMTS) egységbe rendeződnek, de kiderült, hogy ezek egymást nem helyettesítik, hanem inkább kiegészítik.

Tetrapol

A készenléti és katasztrófavédelmi szervezetek egységes, professzionális mobil kommunikációját biztosító rendszerek egyik versengő technológiája. (a másik a Tetra). A Tetrapol a technológiát a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), valamint az Európai Rendőri Szervezetek schengeni csoportja is elismeri - de hivatalosan nem szabvány. Jelenleg harmincnégy országban, mintegy nyolcvan hálózatban működik. Az elismert műszaki képességei mellett egyik hátrányaként szokták említeni, hogy mindössze egyetlen, francia-német érdekeltségű gyártótól lehet az eszközöket beszerezni. Évekkel ezelőtt a szakemberek még azt jósolták, hogy a különböző mobil távközlőrendszerek (GSM, Tetrapol, UMTS) egységbe rendeződnek, de kiderült, hogy ezek egymást nem helyettesítik, hanem inkább kiegészítik.

TMSI (Temporary Mobile Subscriber Identity)

A mobil előfizető ideiglenes nemzetközi azonosítója. Minden előfizetőnek (SIM-kártyának) van egy nemzetközi azonosítója, amit a mobilkészülék bekapcsoláskor automatikusan elküld a hálózatnak, ez alapján tudja a rendszer megállapítani, hogy melyik ország melyik hálózatának előfizetője jelentkezett be. Ha az előfizető éppen más (vendéglátó) szolgáltató hálózatában tartózkodik, akkor lekérdezi az eredeti szolgáltatótól az előfizető jogait, és az eredeti IMSI helyett látja el a TMSI-vel.

UMTS (Universal Mobile Telecommunications System)

A univerzális mobil távközlő-hálózat egy új technológiai alapokon nyugvó, korszerű, nagy kapacitású és frekvencia-hatékony mobil rádiótávközlő rendszer, a harmadik generációs rendszerek napjainkban terjedő megoldása. A 3G rendszerek szabványosítását a Nemzetközi Távközlési Egyesület (az ITU) 1986-ban, az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) pedig 1991-ben kezdte meg. Az egységes világszabvány és az integráció célja az volt, hogy egyetlen globális rendszerbe ötvözze az egymástól függetlenül fejlődött és esetenként eltérő célú mobil rendszerek szolgáltatásait. Bár kifejlesztése korai fázisában és elhatározás szinten a 3G egységes világszabványnak indult (FPLMTS/IMT2000), a különböző érdekek, eltérő fejlesztési koncepciók, szabadalmi jogviták következtében csak egyike lett a különböző rádiós technológiák szabványcsaládjának. Ennek a szabványcsaládnak az európai kifejlesztésű családtagja az UMTS. Az ilyen hálózatokban a szélessávú, kódosztásos, többszörös hozzáférési technológiát (WCDMA) alkalmazzák.

Végződtetési díj

A szolgáltatóknál az a díj, amit a hívókezdeményező szolgáltatója fizet a hívó fogadójának a szolgáltatójának. Ez hatóságilag szabályozott díj, az NHH (Nemzeti Hirközlési Hatóság) határozza meg. A honlapján nehezen, de megtalálható.

VOIP

Az Internet Protokoll feletti beszédátvitel – elterjedt nevén VoIP, Voice over IP – a távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem az Interneten vagy más, szintén IP-alapú hálózaton folyik. Ez tehát azt is jelenti, hogy privát VoIP kiépítése minden további nélkül lehetséges egy helyi hálózaton.

WAP

A vezeték nélküli alkalmazási protokoll (Wireless Application Protocol - WAP) olyan technológiát jelent, ami lehetővé teszi az Internet és a mobiltelefon-készülék egymáshoz kapcsolódását. A WAP tulajdonképpen egy alkalmazott technológia, szabályok sokasága, amely az Interneten megjelenő információkat eljuttatja a mobiltelefon vagy más hordozható készülék képernyőjére.

WCDMA (Wideband Code Division Multiple Access)

A szélessávú kódosztásos, többszörös hozzáférési technológiát alkalmazzák világszerte a harmadik generációs mobilrendszerekben, amely a frekvencia hatékonyabb, megbízhatóbb kihasználását teszi lehetővé, és lehetőséget nyújt a nagyobb sávszélességre.

WECA (Wireless Ethernet Compatibility Alliance)

A vezeték nélküli Etehernet hálózatokra szakosodott szövetség egy non-profit szervezet, mely megalakulásakor (1999. augusztus 23, Santa Clara) célul tűzte ki, hogy ellenőrzi és Wi-Fi címkével minősíti az "IEEE 802.11b High Rate" szabványnak megfelelő WLAN termékeket, hogy biztosítsa az eszközök garantált együttműködését. A nemzetközi villamossági és elektronikai mérnöki intézet a nevének rövidítéséből eredő IEEE 802.11 szabvány kapcsán vált ismertté. Ez a műszaki specifikáció írja le a különböző frekvenciájú és sebességű, DSSS technológiát használó WLAN hálózatokat. Jelenleg három változata létezik: IEEE 802.11b szabvány (2.4 GHz - 11 Mbps sebesség) IEEE 802.11a szabvány (5 GHz - 54 Mbps sebesség) IEEE 802.11g szabvány (2.4 GHz - 54 Mbps sebességgel)

Wi-Fi (Wireless Fidelity)

A vezeték nélküli helyi hálózatoknál használt kifejezés, de nem annak szinonímája, hanem a WEECA nemzetközi szakmai szervezet végjegye az általa minősített WLAN termékekre.

WLAN (Wireless Local Area network)

A vezeték nélküli helyi hálózat eredetileg a hagyományos Ethernet hálózat rádiós kiterjesztése, amely így a felhasználók számára kényelmes, nagysebességű, biztonságos adatkapcsolatot tesz lehetővé. Az UMTS-nek annyiban már létező versenytársa, hogy mobilitást és nagy (akár 10 Mbps-nél is gyorsabb) adatátviteli sebességet kínál, viszont a gyakorlatban egy rendszer csak egy szűk területet (például repülőtéri várótermeket, bevásárlóközpontokat, szórakozóhelyeket, konferencia-központokat) fed le. A helyi (vállalati) adathálózatoktól, a LAN-októl pedig abban különbözik, hogy a gyakorlatban nyilvános szolgáltatásokat, legelterjedtebben szélessávú mobil internet-hozzáférést nyújtanak rajta, vagy a távközlési társaságok közvetlenül a felhasználóknak, vagy az ilyen helyek üzemeltetői teszik komfortosabbá saját vendégeiknek nyújtott szolgáltatásaikat. A WLAN-t gyakran összekeverik a WiFi rövidítéssel, holott az előbbi a vezeték nélküli helyi hálózat rövidítése, aminek az IEE802.11 a szabványa, míg a WiFi az e szabványon alapuló együttműködést garantáló tanúsítvány.

Zöld szám

A belföldi ZÖLD szám szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az adott számot díjmentesen hívhassák. A szolgáltatás megrendelője a hívás teljes díját átvállalja a hívótól. Így ügyfelei ingyen hívhatják! A ZÖLD szám szolgáltatás kijelölő (előhívó) száma: 06-80

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A weboldal használatával elfogadja a cookie-k használatát